Alváskutatók világkongresszusa Prágában

A világ legnagyobb alvásgyógyítói szövetségei első ízben rendeznek nemzetközi konferenciát. A World Association of Sleep Medicine (WASM) és a World Sleep Society (WSF) októberi prágai tudományos találkozóján öt világrész mintegy hetven országából érkeznek szakemberek. Bár a gyógyítás kiemelt témája a konferenciának, az alváskultúra más időszerű kérdései is napirendre kerülnek. A magyarországi hozzájárulásról is szó esik majd, többek között kevés számú, de kiemelkedő munkát végző alvásorvosokról, valamint a World Sleep Day hazai képviselőinek, a Budapesti Alvásközpont/Benyovszky Orvosi Központ munkatársainak nemzetközileg elismert alvásminősítési programjáról, és az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése érdekében végzett példamutató tevékenységéről is.

A széles körű szakmai tanácskozáson a szakellátás, a kutatás, az oktatás, az ismeretterjesztés kérdései között új klinikai eljárások és gyakorlati programok is naprendre kerülnek, úgy mint az alvást és az ébredést befolyásoló neurobiológiai folyamatok, az alvás és az ébrenlét fiziológiai tényezői, valamint az alvás és az álmodás korában kevésbé ismert összefüggései. Nagy érdeklődés előzi meg a fényterápiához, a digitális eljárásokhoz kapcsolódó, az optogenetika, a farmakogenetika területein végzett gyakorlati eredmények ismertetését. Mindezek annak érdekében, hogy optimalizálják az alvást az egészséges életvitel szempontjából, illetve az egyre gyakoribb, alvászavarban és alvásbetegségben szenvedők számát csökkentsék a világon.

G. Németh György

World Congress of Sleep Researchers in Prague

The largest sleep treatment associations of the world will have an international conference for the first time. There will be experts from seventy countries of five continents at the scientific meeting of the World Association of Sleep Medicine (WASM) and the World Sleep Society (WSF) that will be held in Prague in October. Although curing is a highlighted topic of the conference, other timely issues of sleeping culture will be also on the agenda. The contribution of Hungary will be also mentioned among others as regards the sleep doctors working in Hungary, who are few in number, but who nevertheless work outstandingly, as well as about the Hungarian representatives of the World Sleep Day, the internationally recognised sleep qualification program of the colleagues of the Budapest Sleep Centre/Benyovszky Medical Centre, and also about their exemplary activity that is done in the interest of preventing traffic accidents caused by falling asleep.

At the widely attended professional event, among the issues of special treatments, research, education and information sharing, the new clinical procedures and practical programs will be also on the agenda, the same way, as the neurobiological processes that influence waking up, the physiological factors of sleeping and being awake, as well as the previously less known relationships of sleeping and dreaming. The introduction of the practical results achieved in connection with light therapy and digital procedures in the areas of opto-genetics and pharma-genetics is accompanied with great interest. All this is done for optimising sleeping in the spirit of healthy life-style, and for reducing the number of people, who suffer more and more often from sleeping disturbances and sleeping diseases worldwide.

Gyorgy G. Nemeth

Alvás közbeni rángatózás

Tapasztalta már, hogy mikor az igazak álmát aludta, hirtelen felébred, és a teste hirtelen összerándult? A National Sleep Foundation becslése szerint a felnőttek mintegy 70%-a tapasztalja időközönként a jelenséget, ám a többség nem is emlékszik rá.

Nos, ennek megvan a maga oka, és a tudomány igazolta magyarázatát.

A tudósokat régóta érdekli, mitől van ez. A jelenséget hypnick rándulásként azonosították, vagy elalvó rándulásnak is hívják. Olyan, mint amikor zuhanunk, majd hirtelen megállunk a levegőben. Nagyon kellemetlen érzés, amit sokan nem szeretnek.

Egy ősi elmélet szerint, ilyenkor egy démon fojtogatja az embert – természetesen ez nem életszerű magyarázat.

Az orvosok nem teljesen biztosak abban, miért ébredünk időnként ilyen kellemetlenségekre, ám több elmélet is létezik ezzel kapcsolatban. Az egyik ilyen feltevés, hogy egyszerűen csak az idegrendszerünk kapcsol kicsit nehézkesen alvó üzemmódba. Ahogy lassul a szívritmus, csökken a testhőmérséklet, úgy változik az izom állapota is, ami néha rándulásokat okoz.

A legreálisabb elmélet szerint a jelenség akkor következik be, ha valaki túl gyorsan elalszik, általában a kimerültség miatt. Ilyenkor a pulzus és a légzés túl gyorsan lassul le. Ha valaki gyorsan halad az alvás ezen szakaszán, akkor a szervezetet ez összezavarja, és azt kezdi érzékelni, hogy haldoklik. Ezután a szervezet gyorsan magához térít minket, hogy ne “haljunk meg”. Így megszűnik az általa hamisan érzett vészhelyzet, és újra visszatér a szervezetünk rendes működése.

A szakértők kimutatták, hogy ezen rándulásokat megnöveli a koffein vagy az alkohol, illetve a dohányzás is.

Vannak módszerek rá, hogyan lehet elkerülni ezt a kellemetlen érzést. Például igen jó hatással van az alvás minőségére ha délután kettő óra után már nem fogyasztunk semmit sem, ami koffeint tartalmaz, és elalvás előtt relaxálunk. Elalvás előtt fél órával ki kell kapcsolni a tévét, a számítógép képernyőjét és a telefonod – ezek ugyanis rontják az alváshoz és regenerálódáshoz szükség hormon, a melatonin termelődését. Ugyanígy nem tanácsolt az esti órákban alkoholos italt fogyasztani vagy munkahelyi levelezést olvasni. (Forrás: most.hu, femina.hu)

Fontos: A hipnikus rándulások alapvetően ártalmatlanok, ám ha nagyon rendszeresen előfordulnak, azzal romolhat az éjszakai alvás minősége, és értékes időt rabolhatnak el pihenéstől. Éppen ezért javasolt ilyen esetekben, hogy a fenti módszerek mellett keresse fel mielőbb alvásgyógyász szakorvosunkat, Dr. Vida Zsuzsannát. 

8 óra helyett csak 6 órát aludt

Egy nő kipróbálta, hogy mi történik, ha napi 8 óra helyett csak 6 órát alszik egy héten át.

Egy háromgyermekes, 46 éves nő részt vett egy kísérletben, mely során 25 százalékkal csökkentették alvásidejét öt napon át. A brit nő gyerekei már 7, 9 évesek így manapság már nyolc órát tud aludni a hétköznapokban, és hétvégén is ki tudja pihenni magát. A hölgy kíváncsi volt, hogy mi történik, ha két órával kevesebbet enged meg magának: este 11-kor feküdt ágyba, és reggel 5-re húzta fel az órát – írja a Daily Mailen.

Először a figyelemzavaron, az állandóan jelentkező éhségen és az ügyetlenségén vette észre a különbséget, majd két nap után már arcbőrén is jelentkeztek az alváshiány mellékhatásai: a szemei körüli ráncok elmélyültek, tekintete megviselt lett, a bőre drasztikusan vesztett ruganyosságából. 

8 órai alvás után

Néhány napi 6 órás alvás után

Megdöbbentette, hogy ezek a hatások már pár nap után jelentkeztek. Az orvosok szerint pedig hosszú távon épp a bőr az, amit a legjobban megvisel az alváshiány, a bőrgyógyászok szerint azért, mert ilyenkor a test kortizol hormont bocsát ki, ami viszont felzabálja a kollagént és az elasztint a stresszcsökkentő funkciója mellett. Ez mutatkozik meg az arcon, és eredményez mélyülő ráncokat, puffadt, vagy karikás szemeket és egészségtelen arcszínt.

Megvizsgálták a figyelemhiányt is, kiderült, hogy a csökkenő mentális és fizikai kapacitás és az alváshiány között szoros kapcsolat van: akár 60 százalékkal csökkenhet a problémamegoldó-képesség, és 40 százalékkal a memória-kapacitás, ha nem alszunk eleget.

“Olyan, mintha minden nap kátyúba hajtanánk az autónkkal” – a brit London Sleep Centre alvásklinika orvosa ehhez hasonlítja az alvásmegvonás hatásait az emberi szervezetre: “Az autónk egyre jobban rongálódik, ahogy a testünk is egyre inkább sérül, ha megvonjuk az alvást”.

Az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:

Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)

Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)

Kisgyermek (1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)

Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)

Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)

Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)

Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)

Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)

(Forrás: hvg.hu)

Amennyiben Ön is kevesebbet alszik mint az amerikai Nemzeti Hivatal ajánlása, érdemes egy konzultációra bejelentkezni alvásterapeutánkhoz, Dr. Iller Barbara, vagy alvásgyógyász szakorvosunkhoz, Dr. Vida Zsuzsanna

Tekintse meg ajánlatunkat!

G. Németh György: A jó alvás tanulható

Jövő márciusban, az alvás világnapján, Magyarországon kampány indulhat, hogy az iskolásoknak ne kelljen hajnalban kelniük, mert az káros lehet az egészségükre – mondta G. Németh György a KamaraOnline munkatársának. A Benyovszky Orvosi Központban működő Budapesti Alvásközpont igazgatója szerint azon szintén el kellene gondolkodni, hogy itthon is mediterrán munkarendet vezessenek be.

Tizennégy évnyi munka után, tíz éve jött el a multi cégtől, a T-Mobile-tól (korábbi Westel), s akkor kezdett el gondolkodni a merre tovább kérdésén. G. Németh György elsőre legfeljebb annyiban volt biztos, hogy újabb multinacionális vállalathoz nem akar menni. A gazdasági válság előtt jártunk, akkor azért több volt a mozgástér, igaz, jó ötletek és tervezés akkor is kellett.

Pazarul berendezett igazgatói irodájában beszélgetünk, miközben odakint, a Benyovszky Orvosi Központban „zajlik az élet”. Az első lépésekről azt mondja: megnézték, hogy a családi vagyont mibe fektessék be, végül az egészségügy mellett döntött. Hogy miért? Okos feladatokat keresett, olyanokat, amelyek rengeteg munkával járnak, de sokaknak hasznos eredményeket hoznak.

Az egészségügy mellett döntött

Világos volt, hogy a világon éppúgy, mint Európában s így Magyarországon is, az egészségügy államilag egyre rosszabbul finanszírozott ágazat lesz, vagyis más utakat, minőségi megoldásokat kell kínálni a gyógyító munkában, amelyekre főleg a magánszektor képes.

Az újságíróból, telekommunikációs szakemberből egészségügyi vállalkozóvá válás útján az indította el, hogy a budapesti Benyovszky utcában, a híres Tisztviselő telepen az egyik szép ház eladó lett. Arra gondolt, milyen klassz lesz, ha egy fedél alatt él majd az egész család, a gyerekek, később az unokák. A gyerekek azonban úgy döntöttek, hogy passzolják az összeköltözést. Adott volt tehát egy felújított, gyönyörű épület – valahogy, valamivel be kellett lakni.

Sok családi beszélgetés és tervezés után az egészségügyi befektetés mellett voksoltak. Az alvásközpont kialakításával kezdték, meglehetősen hétköznapi dolgok miatt. G. Németh György ugyanis súlyos alvásbetegségben szenvedett. Egy főorvossal sokat beszélgetett, felvetette, milyen jó lenne magánrendelőben foglalkozni az alvásgyógyítással.

Akkor ebben maradtak. Eltelt öt év, és eszébe jutott, hogy itt az alkalom a közös munkára a főorvossal, akit a magyarországi alvásgyógyítás pápájának tartott. Sikerült meggyőznie, sok orvosi-szakmai segítséget kapott tőle. Fokozatosan felszámolták a bent alvásos rendszert, ezzel eleve harmadával csökkentve a költségeket. Módszereikkel otthon is lehetett gyógyulni, csak a nagyon súlyos betegek éjszakáztak az alvásközpontban.

Az igazgató úr az elmúlt tíz év alatt egyre mélyebbre ásott a szakirodalomban. Megdöbbentőnek tartotta például, hogy a világon 120 féle alvásbetegséget diagnosztizálnak, ezért részben irányt váltottak, a lelki, pszichikai eredetű problémák kiváltotta kórokkal kezdtek el foglalkozni.

Az egész folyamatot marketing szemmel nézte, ahogy most, úgy tíz éve is tudni akart minden információról és módszerről, amihez az internet is segítség volt. Jó ideig például a legjobb matracok után kutattak, nem sajnálták a pénzt a minőségre. Nem követték egyes szállodák filozófiáját, hogy jó lesz a legolcsóbb matrac is, miközben éppen ez befolyásolja nagyban az alvás minőségét. Annak idején nyolcvan matracforgalmazó termékét nézték meg, de egyik sem kínált például állítható keménységű matracot.

Megszervezte az első magyarországi alvásnapot

Sok tapasztalatot gyűjtött az Egyesült Államokból, ahol szerinte az alvásgyógyászat terén is 30-40 évvel a világ előtt járnak. Felvette a kapcsolatot az Alvásorvosok Világszövetségével, levelet írt a szervezet amerikai elnökének, engedélyt kért, hogy Magyarországon is megrendezhessék az alvás világnapját. Három hónapig nem kapott választ. Aztán csak megérkezett a levél, aminek az volt a lényege: „örülök, hogy jelentkeztél, csináld úgy, ahogy jónak látod, sok sikert hozzá!” És úgy csinálta, ahogy jónak látta. 2008-ban óriási sikerrel rendezték meg az első magyarországi alvás napot, 80 fős szakmai konferenciával, a legjobb hazai szakemberek részvételével.

Azóta hagyományt teremtettek az eseménnyel. Természetesen beszámolt levélben a rendezvényről az elnöknek, és Közép-Kelet-Európából elsőként kérte felvételét az akkor 12 tagot számláló szervezetbe, amely azóta 56-ra bővült. A világszervezet minden évben külön ajánlást is adott a munkához, amelyhez G. Németh Györgyék valamilyen magyaros ajánlással csatlakoztak.

Azt látták, hogy Magyarországon, világviszonylatban is, nagyon magas a vezetés közbeni elalvások miatt bekövetkező közlekedési balesetek száma. Javasolták, hogy a programban foglalkozzanak ezzel a problémával is. A következő évben az volt a javaslatuk, hogy foglalkozzanak az alvásminőség mérésével. Értékes csapat, neurológussal, pszichológussal, belgyógyásszal, kardiológussal dolgozott a témán, hiszen egy is egy tudománykör. Így született meg az első magyarországi alvásminőségi teszt, amely 150 kérdésből állt.

A teszttel először néhány nagyvállalatot kerestek meg, például a Molt és a Paksi Atomerőművet, ahol a három műszakos munka miatt életbe vágóan fontos az alvás és a fittség kérdése. A felmérés és az összegzés egy éven át tartott, annak eredményéről az igazgató szintén beszámolt az amerikaiaknak. Érkezett a gratuláció, a nemzetközi honlapokon egyre többször szerepeltek a magyar hírek a Benyovszky Orvosi Központból.

G. Németh Györgyöt 2012-ben meghívták Valenciába, az alvásorvosok soros világkongresszusára, ahol a szervet elnöksége által alapított kiválósági díjjal ismerték el a munkáját. Az elismerést elsőként Magyarország, a Benyovszky Központ, G. Németh György kapta meg az alvás-ismeretterjesztés innovatív megoldásaiért.

Jövő márciusban a magyarországi kilencedik alvásnap fő témája az lesz, hogy milyen egészségi kockázatokkal, esetleg károkkal jár, ha az iskolás korú gyerekeket túl kor ébresztik fel, mert a nulladik órára kell beérniük – árulja el a KamaraOnline-nak az igazgató. Nagy társadalmi kampányt szeretnének indítani, orvosok, társadalom-kutatók, pedagógusok bevonásával.

Miért ne lehetne nálunk is mediterrán-munkarend?

Körbejárnák a munkaszervezés kérdéseit is, felvetve annak lehetőségét, hogy Magyarországnak is „mediterrán-munkarendben” kellene dolgoznia, délidőben 1,5-2 órás sziesztával, amely szigorúan pihenésre szolgálna, nem ügyintézésre, bevásárlásra és mobilozásra. Megnéznék, hogy ehhez mire lenne szükség, például a vállalatoknál rekreációs központokat vagy alvószobákat kellene kialakítani. Tudományos szempontból elég lenne 20-45 perces tudatos ellazulás, alvás, ami után a nap második részében jóval hatékonyabban lehetne dolgozni. Tudják, hogy mindez nem megy egyik napról a másikra, azonban úgy látják: érdemes elkezdeni a társadalmi vitát.

A Benyovszkyban az évek során az alvás köré építették a hozzá kapcsolódó területeket, például a kardiológiát, a belgyógyászatot, az ortopédiát, a pszichológiát, pszichiátriát, még a fogászatot is – a fogcsikorgatás miatt és annak káros következményeként. (Magyarországon több tízezerre tehető az álmában fogcsikorgató, és emiatt rosszul alvóknak a száma.)

Az utóbbi időkben kiemelten foglalkoznak az ébredés/ébresztés kérdésével. Kevesen tudják, hogy az úgynevezett mélyalvási szakaszban erős sokkot jelent, ha valamilyen váratlan hangra riadunk fel. Arra is figyelni kell(ene), hogy az ébresztőóránk (mostanában inkább a mobilunk) a felszínes alvási szakaszban szólaljon meg. Ma már letölthető olyan mobil applikáció, és létezik olyan óra, amelyekkel érzékelni lehet az alvási fázisokat, és az óra akkor ébreszt, amikor az egyénnek a legoptimálisabb. Lehet, hogy a tervezettnél 20 perccel korábban csörög majd a vekker, mégis sokkal pihentebben ébredünk.

A fény is roppant fontos kérdés. Aludni csak totális sötétben lenne szabad, mert az éjszaka vitaminjának nevezett melatonin csak így termelődik megfelelő mennyiségben a szervezetben. Akinek nem megfelelő a melatonin-szintje, az eleve nem képes jól aludni. A központban most azon is dolgoznak, hogy ipari körülmények között is tudják mérni a melatonint – nyugati cégekkel tárgyalnak az igencsak drága megvalósításról. Az igazgató úr megjegyzi: a természeti népeknél, az Egyenlítő körül Afrikában, ahol mindig ugyanakkor megy le a nap és áll be a sötétség, bezzeg nincsenek alvásproblémák!

Az igazgató úgy tudja, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2018-tól kiemelt területként fogja kezelni az alvást és a hozzá köthető problémákat, s ez felgyorsíthatja a tudományos kutatásokat.

Az alvással kapcsolatban, a WHO ajánlására, jogosítvány-szerzéskor és hosszabbításkor Magyarországon az orvosnak meg kell kérdeznie, hogy az illetőnek vannak-e problémái. Más kérdés, hogy a többség erre nyilván nemmel válaszol, az orvosnak pedig azt el kell hinnie.

Vajon a kínai ember komolyabban veszi az egészséggel kapcsolatos problémákat? – kérdezem G. Németh Györgytől, akinek ezen a téren is rengeteg a tapasztalata. A kérdés természetesen nem öncélú, hiszen a Benyovszky két évvel ezelőtt tudatosan kezdett foglalkozni a Magyarországon élő és dolgozó kínaiak egészségügyi ellátásával. A hozzánk érkezők az első évben nem rendelkeznek TAJ-kártyával, ezért általában magukat gyógyítgatják.

Fókuszban a kínai kolónia

A magyar kormány nem talált partnert az állami rendszerben, ezért megkeresték G. Németh Györgyöt, mondván, a Benyovszkynak nagy tapasztalatai vannak, és a központhoz közel él a legnagyobb kínai kollektíva – legalább 20 ezren vannak a családtagokkal együtt. Az volt a felkérés, hogy a központ koordinálja az egészségügyi ellátásukat. Ezt a feladatot harmadik hónapja látják el, van, akit helyben kezelnek, és vannak, akiket a szerződött állami vagy magán partnerekhez utalnak be.

A magyar egészségügyi kormányzat nemzetközi szerződésben azt is vállalta, hogy itthon megismerteti a kínai gyógyászatot – ehhez intézményi háttérre és magyar orvosi felügyeletre van szükség. Érdekes, hogy a központba érkező kínaiak inkább az európai módszereket választják, míg a magyarok a kínaira kíváncsiak.

A munka kezdetekor, két éve, a Magyarországon élő kínaiak körében nagy felmérést készített a Benyovszky, azt is meg akarták tudni, hogy főleg milyen problémákkal fordulnak orvoshoz. Első helyre a nőgyógyászat került, mert sokan szeretnének babát, a másodikra a fogászat, mert nagyon rossz a fogkultúrájuk. A kínai orvosok nagyon jól diagnosztizálnak akár az íriszből vagy a nyelv színéből, akár tapintással, de a röntgen, az ultrahang náluk kevésbé elterjedt. Itt azt is igénybe vehetik.

Gondolom, mindezt sokkal nagyobb méretekben, akár kórházzá nőve is végezhetnék, de G. Németh György nem gondolkodik ilyesmiben. Azt mondja: a növekedésnek is megvannak a határai, harminc szakterületen biztosítanak ellátást, ezt profin csinálják, de többet nem lenne ésszerű vállalni. Éppen elég feladat a magyar orvostársadalommal elfogadtatni, hogy van más gyógyászati tudás is, nem csak a néhány száz éves magyar/európai, hanem a több ezer éves kínai is.

Az sem véletlen, hogy G. Németh Györgyöt, aki nem mellesleg címzetes egyetemi docens, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara Egészségügyi Tagozatának elnökévé választották. Ott is van bőven feladat.

Az igazgató biztos benne, hogy a sikerek egyáltalán nem teszik elbizakodottá. Voltak nekik is nehéz éveik a világválság idején, de a sok ötlet és a kőkemény munka mindig előbbre vitte őket. Állítja: bár nem orvos (megjegyzem, a beszélgetésünk igen széles körű szakmai ismeretekről győzött meg), azt viszont pontosan tudja, hogy mit, hogyan kell eladni.

Valamin mindig jár az agya, és valami mindig fel tudja piszkálni. Búcsúzáskor még megemlíti: azon is dolgozni kellene, hogy a kórházakban, ahol a gyógyulás egyik legfontosabb eleme a pihentető alvás, miért nincsenek biztosítva ehhez a feltételek? És még ezer dolog van, amin változtatni, javítani kellene.

Hallott már arról, hogy Magyarországon egy szálloda magát úgy hirdeti: ők a legjobb alváshotel? Nem hallottam, válaszolom. Majd fog, mondja, mert ezen is dolgoznak. Odáig pedig már most is eljutottak, hogy ők is adnak át elismeréseket. A budapesti Four Seasons hotelben például minden alvásigényt kielégítő, „egészséges” ágyakra cserélték le a régieket. G. Németh György a minden évben megrendezett Alvás Világnapja alkalmából a kanadai tulajdonú világvállalat vezetőinek is adott át elismerő oklevelet, a világ vezető szállodai szaklapjai tele voltak a hírrel. Mondhatnánk, ez „csak” marketing, pedig annál sokkal több. A cég és tulajdonosának életfilozófiája, hogy vegyük észre a jót, hogy csináljunk még jobbat.

Szerdahelyi Csaba (G.Németh Györgyről a fotókat Móricz Kristóf készítette)

Alvás közbeni testrángás

Mi történik valójában, amikor alvás közben a test megrándul? Valójában az álmodás, alvás közbeni megrándulásról, összerezzenésről van szó.

Biztosan Önnel is megtörtént már, hogy amikor az igazak álmát aludta, hirtelen felébredt, és a teste hirtelen összerándult. A tudósokat régóta érdekli, mitől van ez.

Kétféle tudományos magyarázat is létezik az elalvási myoclonusra (akaratlan mozgásokra). Az egyik elmélet szerint a test egyfajta védekező reflexéről van szó. Az izmok ugyanis az elalvást megelőzően folyamatosan lazulnak, és olykor elérik azt a pontot, amikor már annyira lazává válnak, hogy az agy értelmezése szerint a test zuhan. Ilyenkor következik be a hirtelen izomfeszülés, mely a becsapódás erejét hivatott csökkenteni. Valószínűleg Ön is álmodta már, hogy zuhan, és az álomból egy hirtelen rángás ébresztette fel.

A másik elmélet szerint az alvást megelőzően folyamatosan lassul a szívverés, a légzés, valamint az izmok is veszítenek tónusukból. Az ébrenlét-alvás határán működésbe lép egy, az agytörzsben elhelyezkedő bizonyos retikuláris aktivációs rendszer, melynek feladata, hogy az alvás és az ébrenlét ritmusos változását szabályozza. Ennek hatására egy pillanatra olyan idegsejtek kerülnek ingerületbe, melyek a végtagok mozgatásáért felelnek.

Egy kutatásnak köszönhetően a szakértők bebizonyították, hogy a rándulások intenzitását megnöveli a koffein vagy az alkohol, illetve a dohányzás. A Ritalin és egyes gyógyszerek is tiltottak ilyenkor, mert ezek is előidézik az alvás közbeni rángást.

Vannak módszerek arra, hogyan lehet elkerülni ezt a kellemetlen érzést. Az egyik megoldás, ha lefekvés előtt néhány órával már nem fogyasztunk alkoholt, cigit, vagy koffeint.

Érdemes relaxációs, illetve légző-gyakorlatokat végezni lefekvés előtt, de segíti a test és az elme lecsillapítását a jóga is. Fontos, hogy, ha lehet, közvetlenül a lefekvés előtt már ne nézzen tévét, ne használjon számítógépet. Az olyan nyugtató hatású teák fogyasztása is segíthet elkerülni a rángásokat, mint a citromfű, a levendula, a kamilla, az orbáncfű vagy a macskagyökér.

Ha a fenti módszerek még sem segítenének az alvás közbeni rángatózás megszüntetésében, kérjen időpontot alvás szakorvosunktól, Dr. Vida Zsuzsanna szomnológustól.

 

Bmal1gén az alvás szabályozásához

Az alvás-szabályozás kritikus lépései a vázizomban zajlanak, írja az eLife tanulmánya. A felfedezés révén olyan inszomnia-terápiát lehet kifejleszteni, ami nem az agyba juttatott drogok révén működik.

Christopher Ehlen és munkatársai, Ketema Paul, a University of California integratív biológus és fiziológus professzora vezetésével feltárták, hogy egy alvásmintázatot szabályozó mestergén (egyéb géneket be- és kikapcsoló gén), a Bmal1 vázizombeli mennyiségének növelésével a kísérleti állatok sokkal ellenállóbbá válnak az alvásmegvonás káros hatásaival szemben. Tanulmányuk szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a vázizom biológiai órája kommunikálni tud az aggyal.

A krónikus alváshiány számos betegség (pl. szívelégtelenség, agyvérzés, diabétesz, fertőzések) kockázatát fokozza, míg az alváshiánnyal kapcsolatos rezisztencia valószínűleg csökkenti ezen betegségek kockázatát – nyilatkozta Paul, aki szerint eredményük azt bizonyítja, hogy a vázizomsejtekben megnövelt mennyiségű Bmal1gén biztosítja ezt a rezisztenciát.

A vizsgálatok során a kutatók először molekuláris genetikai módszerrel kikapcsolták a kísérleti egerek agyában és vázizmaiban a Bmal1gént, ennek következtében romlott az állatok azon képessége, hogy kipihenjék az alvásdepriváció hatásait. Ezt követően helyreállították a gént az agyban, azonban ez nem eredményezett változást, a regeneráció továbbra is rosszabb hatásfokú maradt. A gén vázizombeli helyreállítása viszont visszaállította az állatok regenerációs képességét.

A gén vázizombeli mennyiségének az eredeti hatszorosára növelésének hatására az állatok kevésbé voltak álmosak, kevesebbet aludtak és EEG-jük nagyobb aktivitást tükrözött, azaz jobban tolerálták az alvásmegvonás hatásait. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a vázizom direkt módon kommunikál az aggyal. (Forrás: medicalonline.hu, Dr. Kazai Anita)

Alvásprobléma esetén keresse fel szakorvosainkat: Dr. Vida Zsuzsanna, Dr. Szabó Gyöngyi, Dr. Iller Barbara

 

Packages Seo