Miért olyan egészséges az alvás?

Ha betegek vagyunk, ha szeretnénk jól kinézni egy fontos eseményen, vagy csak egyszerűen szeretnénk felfrissíteni a testünket és a szellemünket, a legjobb megoldás egy kiadós alvás. Valójában miért is egészséges a pihenés?

Az alvás segít megőrizni a szívünk egészségét

Ha nem alszunk eleget, akkor magasabb lesz a vérnyomásunk – derítették ki kutatások, és az alváshiány emellett például a szívroham esélyét is megnöveli. Ha ugyanis nem pihenünk eleget, a szervezetünkben megnő a stresszhormonok, elsősorban a kortizol szintje. Ezek pedig arra utasítják a szerveinket (elsősorban a szívünket), hogy még keményebben dolgozzon, vagyis folyamatosan ugrásra kész állapotban tartsa a szervezetünket.

Segít szinten tartani a testsúlyunkat

Az alváshiány hatással van a gherlin nevű, éhségérzetet szabályozó hormonra, így ha nem pihenünk eleget, sokkal éhesebbek leszünk, de a leptin nevű hormon működését is megzavarja, ennek hatására pedig nehezebben érezzük magunkat jóllakottnak. A stresszhormonok magas szintje miatt pedig jobban vágyunk a sós, zsírban és szénhidrátban gazdag ételekre. Így ha alaposan kialusszuk magunkat, akkor sokkal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy megőrizzük a normál testsúlyunkat.

Csökkenti a balesetek esélyét

Az alvás során regenerálódik az agyunk, így nem kell a kialvatlanság miatti koncentrációzavartól és csökkent reakcióidőtől tartani. A szakemberek szerint ha kialvatlanul ülünk a volán mögé, az akár olyan veszélyes is lehet, mint az ittas vezetés. Ha valaki csak naponta öt órát alszik, annak az esélye, hogy balesetet szenved, a négyszeresére nő.

Az alvás véd a betegségek ellen

Természetesen nem azért, mert ha ágyban maradunk egész nap, kisebb az esélye, hogy találkozunk valamely fertőző betegséggel (bár logikus a magyarázat), hanem azért, mert az alvás során újra csúcsformába kerülnek az immunrendszerünk sejtjei. Így a szervezetünk jóval hatékonyabban tudja visszaverni a különböző kórokozók támadásait. Az alvás a védőoltásokat is hatékonyabbá teszi, mert ha kipihentek vagyunk, akkor az antitest-válasz is erőteljesebb. (Forrás: Házipatika)

Miért alszunk olyan keveset?

entrainA Michigani Egyetem kutatói 2014-ben készítették el az Entrain nevű appot, kifejezetten olyan embereknek, akik más időzónába utaznak. Az Entrain segít hozzászokni az időeltolódáshoz, illetve az alvással kapcsolatban a felhasználó hozzájárulásával adatokat gyűjt az egyetem számára.

Ennek köszönhetően a kutatói csoport a több mint 100 országból 8000 embertől származó statisztikai adatokat, ezen adatokból levonható következtetéseket hozott nyilvánosságra az emberiség, a nemzetek alvási szokásaival kapcsolatban.

Néhány statisztikai adat:

A hollandok általában egy órával többet alszanak, mint a szingapúriak vagy a japánok. (Japánban és Szingapúrban az emberek átlag 7 óra 24 percet alszanak, míg Hollandiában 8 óra 12 percet.)

A nők általában fél órával alszanak többet, mint a férfiak. (nők eleve korábban fekszenek és később kelnek a férfiakhoz képest.)

A középkorú férfiak alszanak a legkevesebbet.

Azok, akik sokat tartózkodnak a napfényben, korábban mennek aludni.

university-of-michigan-800x400Kutatók szerint az app felmérésének eredményei egy lépéssel közelebb segítették őket a globális alváskrízis megoldásához, vagyis ahhoz, miért alszik az egész emberiség ilyen irtózatosan keveset. Kiderült, hogy a lefekvési idő a környezetünk szokásainak szabályozása alatt áll, ebbe nincs beleszólása a biológiai óránknak, ez a belső időmérő jóval inkább az ébredés idejét írja elő.

Az egyik kutató szerint a globálisan jelentkező alváshiányt az okozza, hogy egyszerre szeretnénk sokáig fent maradni és korán felkelni is. A társadalmi nyomás miatt sokáig fent maradunk, de a biológiai óránk megköveteli, hogy korán felkeljünk. A kettő pedig csak úgy teljesülhet egyszerre, ha a közte lévő idő, tehát maga az alvás lerövidül – mondják a kutatók. Ez ugyan evidencia, de fontos, hogy kimondjuk.

A kutatók megegyeznek abban, hogy az emberiség egészségére nézve problémát jelent, hogy egyszerre próbálunk megfelelni a biológiai óránknak és a társadalmi szabályoknak is, de ezen kívül nem látni, milyen globális, társadalmi hatásai lesznek/vannak ennek a jelenségnek.

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az alvás nagyon fontos, a napi 7-8 óra mindenképp ajánlott. Aki huzamosabb ideig kevesebbet alszik, mint 6 óra, annál alváshiány lép fel, ami fizikai és mentális fáradtsághoz vezet. 72 óra alvásmegvonás már komoly hallucinációkkal és beszámíthatatlansággal jár.

Nem érdemes az alváson spórolni!

Nem-erdemes-az-alvason-sporolni-kicsiOptimális esetben napunk egyharmadát alvással töltjük. Előfordul azonban, hogy nem alszunk eleget, mert nem fér ennyi pihenés a napirendünkbe, sajnáljuk az időt a szunyókálásra, vagy éppen közbeszól az insomnia, azaz a leggyakoribb alvászavar. A többi között a stresszhormonok és a mozgáshiány számlájára is írható, ha nem kezdjük frissen a napot. Kultúránk nem kezeli helyén az alvást, úgy tekint rá, hogy el lehet csippenteni az idejéből, ha közbejön valami, és nem kell törődni vele, ezt azonban nem tehetjük meg büntetlenül – figyelmeztetett Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet klinikai igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Közelről című keddi adásában. Tovább…

Packages Seo