Digitális detox az alvásért

Fiatal par internetezikA brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék -egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel, így megvonva önmaguktól a lehetőséget a társaskapcsolat vagy a szervezet számára elengedhetetlenül fontos alvás terén.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.

A megkérdezettek majdnem fele mondta, hogy a túl sok internetezés a házimunka és az alvás, csaknem minden harmadik válaszadó szerint a családdal vagy a barátokkal töltött idő rovására megy. A válaszadók 13 százaléka késett már el munkából a böngészés miatt (elalvás, vagy a böngészésbe történő belefeledkezés). A kamaszok 60 százaléka hanyagolta már el a házi feladatot és 25 százaléka késett már el (elalvás) az iskolából a netezés miatt. Az eredmények szerint minden tizedik felhasználó napjában több mint ötvenszer kapcsolódik az internethez.

internetezik a csaladA felmérés szerint a folyamatos internetezés negatív hatással van  a felhasználók modorára is. A válaszadók szerint előfordul, hogy a telefonjukba temetkezők összeütköznek másokkal, akkor is szöveges üzenetben kommunikálnak, amikor egy helyiségben tartózkodnak a beszélgetőpartnerükkel, vagy épp megfeledkeznek a velük lévő barátjukról, rokonukról.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada – vagyis Nagy-Britanniára kivetítve nagyjából 15 millió ember – tartott digitális detoxikálást az elmúlt évben, és 11 százalékuk a múlt héten is élt a gyakorlattal. A válaszadók egy része például internetkapcsolat nélküli helyre, vagy a mobiltelefonját szándékosan otthon hagyva ment vakációzni, de olyan is akadt, aki még a vonalas telefont is bojkottálta a szünidő alatt.

A digitális detoxikálás a 16-24 éves korosztály körében a legnépszerűbb: több mint 50 százalékuk élt a gyakorlattal az előző évben. A legkisebb hajlandóságot a kamaszok mutatták: 61 százalékuk mondta, hogy csupán szülői vagy nevelői nyomásra kapcsolódott le egy időre a digitális világról. A jelentés rámutat, hogy az interneten felnőtt nemzedék – szemben azzal, amelynek alkalmazkodnia kellett az új technológiához – kevésbé tekinti problémásnak, hogy túl sok időt tölt online.

Forrás: MTI

Az alvás hatása az agyra

EgerkiserletBár a válasz egyszerűnek tűnhet arra a kérdésre, hogy miért alszunk, valójában egyike az élet nagy rejtélyeinek.

Most minden eddiginél szilárdabb bizonyítékokat szereztek az alvás funkciójáról – olyan folyamatokat tesz lehetővé az agy „háztartásában”, ami meggátolja az agy túltöltődését új emlékekkel, vélik a kutatók.

Minden eddig tanulmányozott állatnál megfigyelhető az alvás, ennek oka azonban nehezen megfogható. Azok a laboratóriumi patkányok, melyeket nem hagytak aludni, egy hónapon belül elpusztultak, azok az emberek pedig, akik néhány napot alvás nélkül töltenek, elkezdenek hallucinálni, sőt epilepsziás rohamok is előfordulhatnak. Az egyik elv szerint az alvás segít az új emlékek megszilárdításában. Bizonyított, hogy a teszteken jobban teljesítenek azok, akik aludtak tanulás után. Tudjuk, hogy a friss emlékek az agysejtek közötti kapcsolatok megerősítésével rögzülnek az ébrenlét stádiumában, az alvás közben lezajló memória folyamatok azonban tisztázatlanok maradtak.

alvo eger REMEgyre erősödik az az elmélet, mely szerint az alvás feladata az agy kapcsolódásainak megtisztítása, helyet teremtve a következő nap friss emlékeinek. “Az alvás a tanulás ára” – fogalmazta meg Giulio Tononi, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója, az elmélet kifejlesztője. Tononi igazáról minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot szolgáltatott. Csapatával megmérte egerek agyának metszeteit felhasználva a kapcsolódások, másnéven a szinapszisok hosszát. Az alvás utáni mintákból vett szinapszisok 18 százalékkal rövidebbek voltak az alvás előttieknél, bizonyítva, hogy a neuronok közötti szinapszisok meggyengültek az alvás alatt.

Almos ferfiTononi az Európai Idegtudományi Szövetség múlt héten, Koppenhágában megtartott ülésén számolt be felfedezéseiről. “Ez egy elképesztően elegáns elmélet” – jegyezte meg Vladyslav Vyazovskiy, az Oxford Egyetem tudósa.

Amennyiben az agyháztartási elmélet helytálló, akkor az megmagyarázhatja, miért nehezebb egy álmatlanul töltött éjszaka után koncentrálni és új ismereteket eltárolni. Valószínűleg kisebb a kapacitásunk az új élmények kódolására. A felfedezés azt sugallja, hogy a tanulás utáni alvás mellett a tanulás előtti alvás is fontos. A kutatás arra is magyarázatot ad, hogy ha megszakad az alvásunk éjszaka, miért érezzük kevésbé frissnek magunkat másnap. Vannak közvetett bizonyítékok is a mély alvás áldásos hatásaira a szinapszisok „visszametszésében”.

Korábban is találtak már bizonyítékokat az agyháztartás elméletre. Például EEG felvételek bizonyítják, hogy az emberi agy elektromosan kevésbé reagál a nap kezdetén – egy kellemes éjszakai alvás után – mint a végén. Mindez ugyancsak arra utal, hogy a kapcsolódások gyengültek. A patkányokban a szinapszisok működtetésében szerepet játszó AMPA receptor nevű molekula szintjei alacsonyabbak az ébredési szakaszban. A legújabb metszetvizsgálatok, amik szerint a szinapszisok kisebbek lesznek, a legközvetlenebb bizonyítékok az agyháztartás elmélet helyességére, állítja Vyazovskiy. “A szerkezeti bizonyíték fontos. Ezt kevésbé befolyásolják más zavaró tényezők” – tette hozzá.

Tononiék munkája nem akármilyen kihívás volt, a parányi agyszövet darabok összegyűjtése, majd rendkívüli vékonyságú metszetekre szeletelése, és mindebből egy háromdimenziós modell elkészítése a szinapszisok azonosításához hét kutató négyévi munkájába került. A csapat azt is felfedezte, hogy egyes szinapszisok védettnek tűnnek – méretük nem változik az alvással. Tononi szerint olyan, mintha az agy itt őrizné a legfontosabb emlékeket. “Ami számít, megmarad” – összegzett.

(Forrás: sg.hu)

Kevesebbet alszik az, aki játszik

A videojátékokkal gyakran játszó felhasználók az átlagosnál kevesebbet pihennek éjszakánként.

Az Amerikai Alvás-egészségügyi Akadémia (AASM) felmérése szerint a játékosok inkább lemondanak az alvásról, mint a játékról. A válaszolók 36 százaléka közölte, hogy a játékok miatt később fekszik le, és a megkérdezettek hetente átlagosan 4,6 estét töltenek játékkal. Ezzel az alvás kezdete átlagosan 101 perccel tolódik el.

Featured_Bio_RoaneBrandy M. Roane, az Észak-texasi Egyetemen lévő Egészségtudományi Központ Alváskutatási Laboratóriumának kutatásvezetője számára az aktuális elemzés betekintést engedett abba, hogy melyek azok a tényezők, amelyek szerepet játszanak azokban a döntésekben, hogy egy személy miért választja a játékot a nem megfelelő mennyiségű alvás helyett. A szakember elmondta, hogy az adataik azt mutatták, hogy a videojátékok fontos tényezők és a játékosok 67 százalékánál felelősek az alvás elmulasztásáért.

A felhasználók által megadott okok ráadásul függőségi viselkedésre mutattak rá.

Az aktuális tudományos vizsgálathoz 963 amerikai játékos online válaszait értékelték ki. Az átlagéletkoruk 28,7 év volt és a kérdőív kitöltését megelőző elmúlt héten legalább egy alkalommal játszottak. A kérdések között voltak demográfiai jellegűek, de figyelembe vették a használt konzolokat, valamint a játék gyakoriságát, időtartamát és fajtáját is.

Forrás: sg.hu

Agyunk is igényli a méregtelenítést

Tényleg szüksége van a szervezetünknek napi nyolc óra folyamatos alvásra? Vagy létezik módszer, amellyel „átverhetjük” a biológiai szükségleteinket?

Matt Bianchi a Massachusetts General Hospital alváskutató részlegének igazgatója szerint alvásigényünk és alvásmódszerünk különböző, így a közszájon forgó napi 7-8 órai éjszakai alvás nem minden embernek tökéletes megoldás a teljes pihenésre: „A legegyszerűbb példával: van, aki reggel fel tud pörögni egy csésze kávétól, de van, akire semmiféle hatással sincs. Hasonlóképpen van, aki számára jó megoldás a polifázisos alvás, vagyis amikor több alkalommal alszik valaki, rövidebb időszakokat egy nap, de van, aki ettől kimerült lesz, és árokba borul az autójával.” nrem_rem_brain_activityÉlelmes biohackerek több változatot is kifejlesztettek már az utóbbiból, amelynek lényege, hogy az alvást több rövidebb blokkra bontják, napi egy hosszabb szakasz helyett.

A polifázisos alvás hívei szerint az ő módszerük segítségével az agy gyorsabban éri el a gyors szemmozgásokból álló REM-fázist, így az alvás tényleges hossza kevésbé számít. A kutatások szerint például a teljes populáció három százaléka mindenféle káros hatások nélkül képes, mindössze néhány órányi alvással funkcionálni.

A polifázisos alvás változatai:

bifázisos alvás: kétszer három-négy órányi alvás, egy órányi ébrenléttel a két blokk között

Dymaxion alvási-ciklus: egy-egy 30 perces alvás hatóránként

Uberman-beosztás: hatszor 30 percnyi alvás 24 óránként

Everyman-beosztás: egyszer három óra plusz háromszor 20 perc alvás naponta.

Népszerű a biofázisos alvásminta

 „Az ismert történelmi források szerint évszázadokra visszamenően kijelenthető, hogy a domináns alvási minta a bifázisos alvásé volt – mondta Roger Ekirch a Virgina Tech University alváskutatással foglalkozó szakértője, az At Day’s Close: Night in Times Past című könyv szerzője a Psychology Today weboldalnak nyilatkozva. – A legtöbb ember kétszer négy órát aludt, a két blokk között egy óra ébrenléttel. Ez idő alatt sokan az ágyban maradtak ugyan, hogy imádkozzanak, vagy megbeszéljék az álmaikat a párjukkal. Mások azonban aktívabbak voltak, sőt akár a házat is elhagyták, mielőtt visszatértek volna aludni.”

no oraval-300A történelmi és irodalmi alkotásokban, illetve az ipari forradalom előtti időkben gyakran előfordul, hogy a mély alvásra „első alvásként”, a folytatásra pedig második vagy reggeli alvásként hivatkoznak. Ezek azonban szépen lassan kikoptak a XIX. század során, Ekirch szerint pedig aki így alszik, „azt inszomniásnak nevezik ma.”

Persze a villanyvilágítás elterjedése alaposan megkavarta a dolgokat, ugyanis szervezetünk belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus úgy reagál az erős fényre, mint a napsütésre: ha túl erős fény éri az alvót, a szervezet leállítja az alvást szabályozó melatonin nevű hormon termelését.

Thomas Wehr alváskutató a kilencvenes években felfedezte, hogy a legtöbb ember bifázisos alvásmintát produkál, ha a világosság és a sötétség természetes váltakozásának van kitéve. „Ezért nem kell pánikba esni, ha valaki felébred éjszaka, néhány óra alvás után, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy álmatlanságban szenved, lehet, számára egyszerűen ez a normál alvásminta” – írta Wehr kutatásával kapcsolatban. A bifázisos alvásra a mediterrán országokban láthatunk példát, a sziesztával, illetve a késői fekvéssel megvalósuló két blokkból álló alvásminta esetén.

Agyi méregtelenítés alvás közben

Természetesen a fenti módszerek egyike sem tekinthető kőbe vésett szentírásnak, a szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy ha valaki úgy érzi, egy-egy módszer számára nem jár eredménnyel, és kipihentebbnek érzi magát egyik vagy másik megoldást alkalmazva, semmiképpen se erőltesse magára a másik megközelítést.

university-of-rochester_2015-07-07_10-00-17Különösen, mivel a University of Rochester orvosi központjának munkatársa, Maiken Nedergaard és kutatócsoportja 2013-ban felfedezte, hogy az emberi agy egy különleges módszerrel, az úgynevezett glimfatikus rendszer alkalmazásával távolít el az agyunkból különböző méreganyagokat alvás idején.

A Science című tudományos lapban megjelent kutatási anyag szerint a glimfatikus rendszer az úgynevezett agy-gerincvelői folyadékot (cerebral spinal fluid – CSF) „keringeti” a koponyánkban alvás közben, hogy ilyen módon távolítson el az agyszövetből olyan vegyületeket, amelyek az agy napi működése során keletkeznek: ilyen például az amiloid-béta nevű fehérje, amelynek jelenléte összefüggésben állhat az Alzheimer-kór kialakulásával. Nedergaard és kutatócsoportjának kísérleti eredményei szerint ez a rendszer tízszer aktívabb alvás közben és sokkal nagyobb mennyiségű amiloid-bétát távolít el az agyból, mint az ébrenlét idején.  (Forrás: Nlcafe, Horowitz Katalin)

A Budapesti Alvásközpontban (Benyovszky Orvosi Központ) szakemberek segítségével Ön is megtalálhatja azt a módszert, amellyel az Ön agyának méregtelenítése nap mint nap a leghatékonyabban sikerülhet.

Bejelentkezés telefonon: 36 1 789 30 45, e-mailen: info@orvosikozpont.hu

 

 

Miért alszunk olyan keveset?

entrainA Michigani Egyetem kutatói 2014-ben készítették el az Entrain nevű appot, kifejezetten olyan embereknek, akik más időzónába utaznak. Az Entrain segít hozzászokni az időeltolódáshoz, illetve az alvással kapcsolatban a felhasználó hozzájárulásával adatokat gyűjt az egyetem számára.

Ennek köszönhetően a kutatói csoport a több mint 100 országból 8000 embertől származó statisztikai adatokat, ezen adatokból levonható következtetéseket hozott nyilvánosságra az emberiség, a nemzetek alvási szokásaival kapcsolatban.

Néhány statisztikai adat:

A hollandok általában egy órával többet alszanak, mint a szingapúriak vagy a japánok. (Japánban és Szingapúrban az emberek átlag 7 óra 24 percet alszanak, míg Hollandiában 8 óra 12 percet.)

A nők általában fél órával alszanak többet, mint a férfiak. (nők eleve korábban fekszenek és később kelnek a férfiakhoz képest.)

A középkorú férfiak alszanak a legkevesebbet.

Azok, akik sokat tartózkodnak a napfényben, korábban mennek aludni.

university-of-michigan-800x400Kutatók szerint az app felmérésének eredményei egy lépéssel közelebb segítették őket a globális alváskrízis megoldásához, vagyis ahhoz, miért alszik az egész emberiség ilyen irtózatosan keveset. Kiderült, hogy a lefekvési idő a környezetünk szokásainak szabályozása alatt áll, ebbe nincs beleszólása a biológiai óránknak, ez a belső időmérő jóval inkább az ébredés idejét írja elő.

Az egyik kutató szerint a globálisan jelentkező alváshiányt az okozza, hogy egyszerre szeretnénk sokáig fent maradni és korán felkelni is. A társadalmi nyomás miatt sokáig fent maradunk, de a biológiai óránk megköveteli, hogy korán felkeljünk. A kettő pedig csak úgy teljesülhet egyszerre, ha a közte lévő idő, tehát maga az alvás lerövidül – mondják a kutatók. Ez ugyan evidencia, de fontos, hogy kimondjuk.

A kutatók megegyeznek abban, hogy az emberiség egészségére nézve problémát jelent, hogy egyszerre próbálunk megfelelni a biológiai óránknak és a társadalmi szabályoknak is, de ezen kívül nem látni, milyen globális, társadalmi hatásai lesznek/vannak ennek a jelenségnek.

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az alvás nagyon fontos, a napi 7-8 óra mindenképp ajánlott. Aki huzamosabb ideig kevesebbet alszik, mint 6 óra, annál alváshiány lép fel, ami fizikai és mentális fáradtsághoz vezet. 72 óra alvásmegvonás már komoly hallucinációkkal és beszámíthatatlansággal jár.

Az alvás rendszertelensége árthat a gyermek intelligenciájának

A rendszertelen alvás árthat a gyermek intelligenciájánakHatással lehet a gyermek intelligenciájára, ha a szülők nem alakítják ki idejében a lefekvés pontos menetrendjét – mutatta ki egy brit kutatás.

A tanulmányban 11 ezer hétéves gyermek értelmi képességeit vizsgálták, szüleiket pedig kikérdezték a hároméves, ötéves és hétéves kori altatási szokásaikról – írta a BBC hírszolgálata a Journal of Epidemiology and Community Health című tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Rosszabbul teljesítették a matematika- és az olvasási, valamint a térlátási feladatlapot azok, akik nem feküdtek le aludni rendszeresen ugyanabban az időben, vagy 21 óránál később kerültek  ágyba. Az alváshiány felboríthatja a test természetes életritmusát, és ronthatja a tanulási képességeket. Tovább…

Packages Seo