Európai óraátállítás – Október 27.

Az uniós választásokat követően hamarosan rendeződnek a sorok, és az új vezetés teendői között számos korábban megkezdett nemzetközi program folytatása következik. Az óraátállítás kérdése is napirendre kerül, aminek a hivatalos eltörlését követően azt kell majd eldönteni, hogy a földrajzi fekvésünknek megfelelő (téli), vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból foganatosított nyári időszámítás kerüljön bevezetésre.  A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény.

Tovább…

A Magyar Alvás Szövetség véleménye az Európai Parlament óraátállítással kapcsolatos felhívására

A Magyar Alvás Szövetség véleménye az Európai Parlament óraátállítással kapcsolatos felhívására

 

Az óraátállításról Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban az egészségkutatásoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására.

Tovább…

Ki szenvedte meg jobban az óraátállítást?

0331-Ki szenvedte meg jobban az óraátállítástSzombatról húsvétvasárnapra újra átállítottuk az órákat, egy órával most előrébb járunk mint egy héttel ezelőtt.

Amit az óraátállításból elsőre érzékeltünk, hogy egy órával kevesebbet alszunk – legalábbis egy napig -, de egyeseknél az “időeltolódás” eléggé megzavarhatja a bioritmust.A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház neurológusa szerint a nyári időszámításra történő átállás egyeseknél fáradtságot és koncentrációzavart okozhat. Ebben főként az érzékenyebb korosztályok képviselői, vagyis az idősek és a legkisebb iskolások – akiknek kora reggel kezdődik a tanítás – érintettek, és azok, akik alapból rossz alvók.

Feketeová, aki már több mint 20 éve foglalkozik alvászavarral küszködő emberekkel, azt mondja, a jó alvás hatással van a közérzetre és az egészségre is, mivel a szervezet regenerációját biztosítja. Ha nem alszunk eleget, az lelkileg és testileg is megvisel minket, kimerültek leszünk, nehezebben gondolkozunk, türelmetlenek lehetünk, valamint a kevés alvás hangulatingadozást és memóriazavarokat is okozhat. Az alvászavarral küszködők fogékonyabbak lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, és a gyakori éjszakázás, a kezeletlen alvászavar vagy a rendszeres kialvatlanság ront az életminőségünkön.

“Fejfájás, depresszió, magas vérnyomás, és fokozott fogékonyság a fertőző betegségekre – sorolja a neurológus a kezeletlen alvászavarok következményeit, hozzátéve, hogy az ilyen rendellenességek gyakran az alvás közbeni lábrángásban és fogcsikorgatásban is megnyilvánulnak.

Az alvászavarok közé tartozik a rendkívül ritka narkolepszia is, az ebben szenvedő betegek bárhol és bármikor hirtelen elszunnyadhatnak. A neurológusok körülbelül 50 ilyen szlovákiai betegről tudnak.

Mi kell a jó alváshoz?

A jó alvás valakinél adottság, sokaknak viszont keményen meg kell dolgozni érte. A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a káros szenvedélyek kerülése, a kevés stressz, a kényelmes ágy, a sötét – és az átlagosnál kicsit hidegebb – hálószoba, a forró fürdők, a levendula illata, és a rendszeres, korai kelés mind-mind hozzájárulhatnak a jó alváshoz. Viszont ha valaki huzamosabb ideje küzd kialvatlansággal, érdemes szakember segítségét kérnie.

(Forrás: Paraméter)