Digitális detox az alvásért

Fiatal par internetezikA brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék -egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel, így megvonva önmaguktól a lehetőséget a társaskapcsolat vagy a szervezet számára elengedhetetlenül fontos alvás terén.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.

A megkérdezettek majdnem fele mondta, hogy a túl sok internetezés a házimunka és az alvás, csaknem minden harmadik válaszadó szerint a családdal vagy a barátokkal töltött idő rovására megy. A válaszadók 13 százaléka késett már el munkából a böngészés miatt (elalvás, vagy a böngészésbe történő belefeledkezés). A kamaszok 60 százaléka hanyagolta már el a házi feladatot és 25 százaléka késett már el (elalvás) az iskolából a netezés miatt. Az eredmények szerint minden tizedik felhasználó napjában több mint ötvenszer kapcsolódik az internethez.

internetezik a csaladA felmérés szerint a folyamatos internetezés negatív hatással van  a felhasználók modorára is. A válaszadók szerint előfordul, hogy a telefonjukba temetkezők összeütköznek másokkal, akkor is szöveges üzenetben kommunikálnak, amikor egy helyiségben tartózkodnak a beszélgetőpartnerükkel, vagy épp megfeledkeznek a velük lévő barátjukról, rokonukról.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada – vagyis Nagy-Britanniára kivetítve nagyjából 15 millió ember – tartott digitális detoxikálást az elmúlt évben, és 11 százalékuk a múlt héten is élt a gyakorlattal. A válaszadók egy része például internetkapcsolat nélküli helyre, vagy a mobiltelefonját szándékosan otthon hagyva ment vakációzni, de olyan is akadt, aki még a vonalas telefont is bojkottálta a szünidő alatt.

A digitális detoxikálás a 16-24 éves korosztály körében a legnépszerűbb: több mint 50 százalékuk élt a gyakorlattal az előző évben. A legkisebb hajlandóságot a kamaszok mutatták: 61 százalékuk mondta, hogy csupán szülői vagy nevelői nyomásra kapcsolódott le egy időre a digitális világról. A jelentés rámutat, hogy az interneten felnőtt nemzedék – szemben azzal, amelynek alkalmazkodnia kellett az új technológiához – kevésbé tekinti problémásnak, hogy túl sok időt tölt online.

Forrás: MTI

Az alvás hatása az agyra

EgerkiserletBár a válasz egyszerűnek tűnhet arra a kérdésre, hogy miért alszunk, valójában egyike az élet nagy rejtélyeinek.

Most minden eddiginél szilárdabb bizonyítékokat szereztek az alvás funkciójáról – olyan folyamatokat tesz lehetővé az agy „háztartásában”, ami meggátolja az agy túltöltődését új emlékekkel, vélik a kutatók.

Minden eddig tanulmányozott állatnál megfigyelhető az alvás, ennek oka azonban nehezen megfogható. Azok a laboratóriumi patkányok, melyeket nem hagytak aludni, egy hónapon belül elpusztultak, azok az emberek pedig, akik néhány napot alvás nélkül töltenek, elkezdenek hallucinálni, sőt epilepsziás rohamok is előfordulhatnak. Az egyik elv szerint az alvás segít az új emlékek megszilárdításában. Bizonyított, hogy a teszteken jobban teljesítenek azok, akik aludtak tanulás után. Tudjuk, hogy a friss emlékek az agysejtek közötti kapcsolatok megerősítésével rögzülnek az ébrenlét stádiumában, az alvás közben lezajló memória folyamatok azonban tisztázatlanok maradtak.

alvo eger REMEgyre erősödik az az elmélet, mely szerint az alvás feladata az agy kapcsolódásainak megtisztítása, helyet teremtve a következő nap friss emlékeinek. “Az alvás a tanulás ára” – fogalmazta meg Giulio Tononi, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója, az elmélet kifejlesztője. Tononi igazáról minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot szolgáltatott. Csapatával megmérte egerek agyának metszeteit felhasználva a kapcsolódások, másnéven a szinapszisok hosszát. Az alvás utáni mintákból vett szinapszisok 18 százalékkal rövidebbek voltak az alvás előttieknél, bizonyítva, hogy a neuronok közötti szinapszisok meggyengültek az alvás alatt.

Almos ferfiTononi az Európai Idegtudományi Szövetség múlt héten, Koppenhágában megtartott ülésén számolt be felfedezéseiről. “Ez egy elképesztően elegáns elmélet” – jegyezte meg Vladyslav Vyazovskiy, az Oxford Egyetem tudósa.

Amennyiben az agyháztartási elmélet helytálló, akkor az megmagyarázhatja, miért nehezebb egy álmatlanul töltött éjszaka után koncentrálni és új ismereteket eltárolni. Valószínűleg kisebb a kapacitásunk az új élmények kódolására. A felfedezés azt sugallja, hogy a tanulás utáni alvás mellett a tanulás előtti alvás is fontos. A kutatás arra is magyarázatot ad, hogy ha megszakad az alvásunk éjszaka, miért érezzük kevésbé frissnek magunkat másnap. Vannak közvetett bizonyítékok is a mély alvás áldásos hatásaira a szinapszisok „visszametszésében”.

Korábban is találtak már bizonyítékokat az agyháztartás elméletre. Például EEG felvételek bizonyítják, hogy az emberi agy elektromosan kevésbé reagál a nap kezdetén – egy kellemes éjszakai alvás után – mint a végén. Mindez ugyancsak arra utal, hogy a kapcsolódások gyengültek. A patkányokban a szinapszisok működtetésében szerepet játszó AMPA receptor nevű molekula szintjei alacsonyabbak az ébredési szakaszban. A legújabb metszetvizsgálatok, amik szerint a szinapszisok kisebbek lesznek, a legközvetlenebb bizonyítékok az agyháztartás elmélet helyességére, állítja Vyazovskiy. “A szerkezeti bizonyíték fontos. Ezt kevésbé befolyásolják más zavaró tényezők” – tette hozzá.

Tononiék munkája nem akármilyen kihívás volt, a parányi agyszövet darabok összegyűjtése, majd rendkívüli vékonyságú metszetekre szeletelése, és mindebből egy háromdimenziós modell elkészítése a szinapszisok azonosításához hét kutató négyévi munkájába került. A csapat azt is felfedezte, hogy egyes szinapszisok védettnek tűnnek – méretük nem változik az alvással. Tononi szerint olyan, mintha az agy itt őrizné a legfontosabb emlékeket. “Ami számít, megmarad” – összegzett.

(Forrás: sg.hu)

Kevesebbet alszik az, aki játszik

A videojátékokkal gyakran játszó felhasználók az átlagosnál kevesebbet pihennek éjszakánként.

Az Amerikai Alvás-egészségügyi Akadémia (AASM) felmérése szerint a játékosok inkább lemondanak az alvásról, mint a játékról. A válaszolók 36 százaléka közölte, hogy a játékok miatt később fekszik le, és a megkérdezettek hetente átlagosan 4,6 estét töltenek játékkal. Ezzel az alvás kezdete átlagosan 101 perccel tolódik el.

Featured_Bio_RoaneBrandy M. Roane, az Észak-texasi Egyetemen lévő Egészségtudományi Központ Alváskutatási Laboratóriumának kutatásvezetője számára az aktuális elemzés betekintést engedett abba, hogy melyek azok a tényezők, amelyek szerepet játszanak azokban a döntésekben, hogy egy személy miért választja a játékot a nem megfelelő mennyiségű alvás helyett. A szakember elmondta, hogy az adataik azt mutatták, hogy a videojátékok fontos tényezők és a játékosok 67 százalékánál felelősek az alvás elmulasztásáért.

A felhasználók által megadott okok ráadásul függőségi viselkedésre mutattak rá.

Az aktuális tudományos vizsgálathoz 963 amerikai játékos online válaszait értékelték ki. Az átlagéletkoruk 28,7 év volt és a kérdőív kitöltését megelőző elmúlt héten legalább egy alkalommal játszottak. A kérdések között voltak demográfiai jellegűek, de figyelembe vették a használt konzolokat, valamint a játék gyakoriságát, időtartamát és fajtáját is.

Forrás: sg.hu